A boldogasszony dervise

Tóth Béla emléke még sokkal frissebben él valamennyiünk emlékezetében, mintsem hogy írói kiválóságait külön kellene kiemelni. Elég annyit megjegyeznünk, hogy ezzel a teljesen kifogyott kötettel legnagyobb írói sikereinek egyikét aratta. Mint elbeszélő és nyelvművész egyaránt a legjobbat nyújtja benne. Hol az elbeszélés bájával, hol a jellemzés finomságával, hol ragyogó humorával hol pedig megindító érzelmességével ragadja el olvasóját. Stílusa átlátszó egyszerűsége mellett is csupa ragyogás. Rendkívüli nyelvművészete a közvetlenség mögé rejtőzik. Emellett cselekményeit is érdekfeszítővé bogozza, ahogy nemcsak elbeszéléseinek módja, hanem történeteinek tartalma is leköti figyelmünket. Ama ritka könyvek közé tartozik, melyre a közönség – vár és mely – nem mint – rendesen – ezek megjelenése után akarja közönségét megszerezni.