A világegyetem legapróbb fényei

„Néha sötétség kell ahhoz, hogy lássunk. Néha inkább fény.” Sara Seager elismert asztrofizikusként megszállottan kutat a Földön kívüli élet jelei után távoli naprendszerekben, számos űrkutatási programban vesz részt, többek között az MIT-nak és a NASA-nak is dolgozik. Míg az ismeretlen univerzumokban otthonosan mozog, a mindennapok problémáinak megoldása, hosszú ideig nem diagnosztizált autizmusa miatt, komoly kihívást jelent a számára. Férje tragikus halálát követően, negyvenévesen egyedül marad két kisfiával. Teljes embert követelő ambiciózus karrierje mellett, egyszerre kell megküzdenie a háztartás és a gyereknevelés kisebb-nagyobb problémáival, és a társa elvesztése miatt érzett mérhetetlen fájdalmával. Önéletrajzi írásában Seager, lebilincselően őszinte stílusban, vall különleges munkájáról, nehézségeiről és élete újraépítésének rögös útjáról. Önmaga keresése és a földi élet „tanulása” közben új barátok segítik. Támogatásukkal, rendkívüli saját erőfeszítéseivel, valamint a csillagok kifürkészhetetlen összejátszásával pedig megtalálja a céljait és a boldogságot a Földön is.