Felhőfejes

"A gyereknevelés az egyetlen szakma, ahol nem kérdik, van-e képesítésed, alkalmas vagy-e rá? A regény fõszereplõje, Forgács Ferenc egy elromlott házasság után, magányosan, fanyaran, nõtõl nõhöz szaladva megálmodja, hogy a nyáron elviszi a tizenkét éves lányát autótúrára, arról ábrándozik, hogy az együttlét megadja a teljes harmóniát, hogy az ajándékozás, az örömszerzés visszasugározza rá is az összetartozás boldogságát. Egy szép nyári reggel elindulnak kocsival, és mindjárt az elsõ pihenõhelyen egy szép fiatal lány kérezkedik fel az autóra? Az önzés elnyomja a harmónia vágyát, féltékenység villog, felnõtt értetlenség és gyerekérzékenység csap össze, és alig simul el a felszín, a felnõtt világ megint leckével szolgál a gyereknek keménységbõl, kíméletlenségbõl, hazugságból? A Felhõfejes ennek a nehéz, szülõ-gyerek viszonynak, a fájdalmas, szükségszerû eltávolodásnak lírai hangulatú regénye, s a felelõsségé, amelyet nemcsak a szülõknek, hanem az egész társadalomnak kellene vállalnia ? bölcsebben és igazabban.