Időszilánkok

„Egy fájdalmasan őszinte vallomás az akaratról, az ember saját magával vívott küzdelméről. A függőség itt másodlagos szereplő, szólhatott volna bármi másról is. A viszonylagos rövidsége ne zavarjon meg – minden fontos mozzanat benne van. Az is, hogyan válik valakiből pária, és onnantól kezdve csak magára számíthat ellenséges és képmutató környezetben. Hogyan állhatja meg a helyét egyedül. És nem végződik dicsőséges győzelemmel, mint ahogy az talán illik. De vereséggel sem. A harc folytatódik, még ha néha már csak maga a harc is a cél.”