Isten háta mögött - Nem élhetek muzsikaszó nélkül

Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az "újraolvasó" tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert - inkább csak emlegetett - munkák élményteli befogadására. Az 1911-ben megjelent regény, Az Isten háta mögött azok közé a Móricz-művek közé tartozik, amelyek új fényt kaptak a mai olvasatokban. A kisvárosi miliőben játszódó művel kapcsolatban korábban is elkerülhetetlenül emlegették Bovarynét, mint Veres tanító úr vergődő feleségének előképét, ám arra nem figyeltek föl a hivatásos olvasók sem, mennyire van jelen a műben magának Flaubert-nek a szelleme. Az Isten háta mögött nemcsak az urak és értelmiségiek kisszerű, hazugságokra és pletykákra épülő életének tükre, hanem egyben az egymás sorsában szerepet játszó alakok kavalkádja, párhuzamosan több nézõpontból megírt történet. Móricz nagy leleménye - egyben élet és álom egybejátszatása -, ahogyan egy rajongó diák és Veresné szerelme csak képzeletben él, sőt tombol, a valóságos nemi aktusok azonban mindkét részrõl sokkal prózaibbak: a fiú a bordélyban köt ki, Veresnét egy sehonnai csábítja el. Az erotikus fülledtség Móricz-i változata is ez a regény, sőt a Légy jó mindhalálig, a Kamaszok és a Forr a bor gyermeki fejlődéstörténetének egyik fejezeteként is olvasható.