Olympia

Molnár Ferenc a könnyed szellemeség és a fölényes bravúrok világhírű mestere az 1920-as évektől kezdve sok időt töltött külföldi fürdőhelyeken, talán a Karlsbadban eltöltött idő és az ott látottak, hallottak adták az ötletet az Olympia megírásához. A színhely egy monarchiabeli fürdőváros, talán éppen Karlsbad? Ha egy magyar huszár öt nyelven beszél, kitűnő táncos, pompásan lovagol, és remekül bridzsel; biztos lehet felőle, csak idő kérdése, hogy a nagy szerelmi kihívás mikor teríti le… Nem érdemelne sok szót az ilyen történet, ha a leselkedő veszély nem egy látszatra gőgös, rideg, fennhéjázó nőben öltene testet, aki ráadásul társadalmilag is hozzáférhetetlen: a tórnörökösné első udvarhölgyét pletykák nem övezhetik, erkölcsileg feddhetetlen kell, legyen. Mi végre volna azonban a környezete, ha nem azért, hogy gombolyítson körülötte annyi talányt, ármányt és intrikát, amennyi szükséges a felsőbb körökben kötelező unalom elviseléséhez, de kevesebb annál, amennyi végzetes lehet.