Seherezádé csöndje

A török bestseller-szerző első könyve végre magyarul! 1905 szeptembere: Az angol kém, Avinas Pillai megérkezik az izmiri kikötőbe. Nem sejti még, hogy hamarosan olyan szerelemre lobban Edith Lamarck iránt, mely élete végéig elkíséri. 1919: A görög lányt, Panajotát szenvedély emészti. Meg sem fordul a fejében, hogy szerelme csatlakozni fog az Izmirbe bevonult görög hadsereghez, és elmegy harcolni Anatóliába. 1926: A nagy izmiri tűzvészből megmenekült Seherezádé némaságba burkolózik. Emlékszik a múltjára, van egy nagy, elmesélésre váró története, egyelőre azonban nem áll készen a beszédre. Edith, Panajota és Seherezádé… A három nőt szoros kötelék fűzi egymáshoz, amiről azonban csak az indiai kémnek van tudomása. A háttér pedig a bornovai levanteiekkel, az európai negyedben élő görögökkel meg a haynotsbeli örményekkel benépesített, elbűvölő, tovatűnt Szmirna. Defne Suman második regényében a régi Izmirt bebarangolva egy elfeledett világ kapuit tárja fel az olvasó előtt. Rég volt már, amikor egy hajnalon a Bülbül utcai ház kertjében ájultan rám találtak, és megmentettek. Talán egy vagy két éve. Nem tudom. Az idő elveszítette jelentőségét. S bár nem jártam ki elveszett városom rommá lett utcáira, mégis minden elszenvedett fájdalom és veszteség dacára fiatal voltam, és fiatalságom vad erejével kapaszkodtam az életbe, elfogadva, hogy e török család kötelékében, mely habozás nélkül, azonnal a keblére ölelt, immár új névvel folytatódik az életem. Egy múlt nélküli, elárvult, hangtalan, néma Seherezádé lettem. „Életteli, érzékletes és finom.” Elif Shafak Defne Suman (1974) Isztambulban született. Török szociológus, regényíró, jógaoktató. Eddig kilenc kötete jelent meg. Jelenleg Athén és Isztambul között él felváltva. Magyarul ez az első regénye.