Végállomás: Madeira

A história - melyet méltán nevezhetünk drámának -, az I. világháborút követő esztendők nemcsak magyar, hanem európai szempontból is fontos eseménysorozatáról: a királykérdésről szól. Nevezetesen az uralkodói hatalma gyakorlásról 1918. november 13-án lemondott IV. Károly 1921-ben lezajlott két, magyarországi restaurációs kísérletéről, annak előzményeiről, európai és magyarországi összefüggéseiről. Az itt tárgyalt események közvetlen előzményei 1918 késő őszéig nyúlnak vissza, s a történet az uralkodó 1922. április 1-jén, életének 35. évében, száműzetésének negyedik évében bekövetkezett halálával ér véget. Európa egyik legrégebbi, leghatalmasabb dinasztiájának, az igencsak ellentmondásos szerepet betöltött Habsburg-háznak a történelmi múltba kerüléséről van szó. Fontos, mert egyezer éves királyság történetének végére is pont került, s Magyarországon ez teszi kiemelkedővé az eseménysort. Még akkor is, ha Magyarország elnevezése 1919 augusztusától 1946. február 1-jéig Magyar Királyság volt. S végül fontos, mert egy feltétlenül jó szándékú uralkodó, hitét mélyen megélő, hétgyermekes, példás családapa utolsó éveiről, haláláról, a családját sújtó tragédiáról is beszél ez a könyv. Noha tudjuk jól: a történelmi megítélésben mindezek mellékkörülmények, így sosem lehetnek perdöntők, mégis beszélni kell róluk, mert elősegítik annak megértését, hogy mi teszi Magyarország, a magyarok számára valóban jelentőssé a restaurációs kísérletekkel való foglalkozást.