A kékség mezején recenzia

Az Út a romokon át szerzőjének regénye egy olyan családról szól, melyet szétszakít a gyász és a titkolózás, de az első világháború után újra összehozza őket a remény... Anglia, 1922 Négy éve már, hogy Rudy bátyja, Edgar eltűnt a háborútól feldúlt Franciaországban. A mély gyász és a megválaszolatlan kérdések nem engedik, hogy Rudy és az édesanyja továbblépjenek. Mikor megérkezik hozzájuk a titokzatos Mariette, s azt állítja, hogy ő Edgar özvegye és a férfi gyermekének anyja, Rudy arra kéri, hogy maradjon, mert azt reméli, hogy többet tudhatnak meg Edgar élettörténetének hiányzó fejezeteiről. Mariette elbűvöli Rudyt, akit egy idő után már nem pusztán a közös veszteség és gyász köti a nőhöz, hanem egy új szerelem lehetősége is. A Mariette-től kapott információk azonban újabb kérdéseket vetnek fel Edgar halálával kapcsolatban, s felmerül a gyanú, hogy Mariette mindvégig hazudott a kilétéről. A gyanakvás és a titkok végül arra késztetik Rudyt, hogy maga járjon utána a történteknek, s miközben az igazságot kergeti országokon át, kénytelen szembenézni annak a háborúnak a borzalmaival és következményeivel is, melyben ő maga sosem vehetett részt. Vajon felszabadítja az igazság, vagy örökre beárnyékolja az életét?