A próféta éneke recenzia

A totális diktatúra felé sodródó Írországban a négygyermekes anya, Eilish Stack tehetetlenül nézi, amint sötét, kiszámíthatatlan erők játékszerévé válik, és az általa ismert világ lassan a darabjaira hullik körülötte. Vajon meddig hajlandó elmenni, hogy megmentse a családját? És meddig képes kitartani a szakadék peremén? Paul Lynch Booker-díjas regénye mesterien megírt, hátborzongató vízió egy pusztulás felé tartó társadalomról és egy család küzdelméről – egyúttal szívszorító látomás egy olyan jövőről, amely ijesztően közelinek tűnik saját világunkhoz. „Eilish a másik arcába néz, amely nem változik, a férfi színtelen szemét figyeli, a szájat és azt, amit mond, habár a száj nem beszél, a férje vizsgálati fogságban van, Mrs. Stack, így jelenleg ön is biztonsági kockázatnak minősül. Egyszer csak olyan érzése támad, mintha mögötte egy vadállat jelent volna meg és keresztülment volna a helyiségen, átveszi a formanyomtatványt, lassan összehajtja, beteszi a táskájába, nézi a férfit, ahogy feláll a székből, hallja az állat hangtalan lépteit, érzi a bűzös leheletét a nyakán, de túlságosan fél ahhoz, hogy megforduljon. A némán ücsörgő várakozók a telefonjukba révednek.”