A pusztulás gyermekei recenzia

Az Arthur C. Clarke-díj nyertes, megrendítő erejű, hazánkban is elsöprő sikerű Az idő gyermekei lenyűgöző folytatása! A Föld aranykorában, évezredekkel ezelőtt bátor felfedezők távoli csillagok felé indultak, hogy azokat a terraformálási program keretében alkalmassá tegyék az emberi élet fenntartására. Ám úticéljukon, a Nod bolygón a tudósok olyan váratlan felfedezéssekkel találják szembe magukat, amelyek felülírják eredeti küldetésüket. Ráadásul időközben kénytelenek ráébredni, hogy odahaza az emberiség nagy birodalma elbukott, és így a bolygóátalakítási program is feledésbe merült. Vagy mégsem teljesen? Korszakokkal később az emberiség maradékának utódai és új szövetségeseik töredékes rádiójeleket fognak a csillagok közül. A legmodernebb közös technikai vívmányokkal felszerelt felderítőhajót indítanak útnak abban reménykedve, hogy megtalálhatják messzire származott földi rokonaikat. Csakhogy az egykori terraformálók felébresztettek valamit a Nodon, amit jobb lett volna érintetlenül hagyni, és aminek a nyomában nem jár más, csak pusztulás.