Dalban mondom el recenzia

Az élet egyetlen szívdobbanással kezdődik, és ugyanúgy is ér véget: mindnyájunknak egyéni lüktetése, saját dallama van. Ha Melody kocsijából aznap nem fogy ki a fagyálló, talán nem is csúszik el a jégen, és nem szenved fejsérülést. És nem is fakad dalra a sérülés egyik komplikációjaként, valahányszor feszült lelkiállapotba kerül. Például biztosan nem adja elő az I Bet You Look Good on the Dancefloort az iskolában, a fia szülői értekezletén. Ha Dev aznap nem vitte volna el a gyerekeket az állatkertbe, nem szenvednek balesetet. Flynn és Rose nem maradnak apa nélkül. És Dev élete szerelmének sem törik apró darabokra a szíve. Ha azonban nem akadtak volna rá annak az eltűnt személynek az adatlapjára, talán sosem utaznak el Cornwallba, hogy a legvalószínűtlenebb helyszínen végre megtapasztalhassák, mit is jelent összetartozni. Jojo Moyes, Cecelia Ahern és Marian Keyes rajongói bizonyára Emma Cooper regényét, a Dalban mondom el...-t is örömmel olvassák majd: kacagtatóan szellemes, ugyanakkor szívszorító történet szeretetről, veszteségről és újrakezdésről.