Minján recenzia

A belga írónő legújabb riportregénye a Mazel tov megjelenésének köszönhető barátságai történetét meséli el. A hagyományait sokszínűen gyakorló antwerpeni "gyémántnegyed" nyilvánosság elől elzárt területeire nyújt betekintést: Mose Hoffmann nemzetközi hírű kóser éttermet vezet fivéreivel; Dan Zollmann autista világi zsidó a haszidok életét fotózza külön engedélyükkel; Esther ultraortodox nagymamaként komfortzónájából kilépve tabutémákról kezdeményez őszinte vitákat; progresszív hívő anyák sábeszi vacsorára hívják, sőt, házasságközvetítésben kérik a segítségét. Margot empatikus szeretettel, hol izgatottan, hol feszült hangulatban, ellenvéleményeit sem titkolva mutatja be a kapcsolatfelvételt a több évszázados vallási mozgalmak követőivel. Elkalauzol minket a tiltólisták és felebaráti kötelességek szabályrengetegébe, megismerjük a zsidó konyha előírásait és jellegzetes fogásait, az ünnepek és imarendek menetét, a fontosabb jiddis kifejezések jelentését. Járunk a mecheleni holokausztmúzeumban a belga királyné tárlatlátogatásán és a puttei zsidó temetőben, végül a Covid-lezárások nehézségeivel is szembesülünk.