Stallo recenzia

1977, Lappföld. Svédország vezető természetfotósa rendkívüli képet készít kisrepülőgépe fedélzetéről. Egy medve látható rajta, hátán furcsa lényt cipel. A fotós szerint egy troll lehet. Ez idő tájt nyoma veszik egy kisfiúnak az egyik dalarnai erdőségben. Az édesanyja szerint egy óriás rabolta el. Soha többé nem kerül elő. 2004. A fotós unokája, Susso saját kriptozoológiai, azaz mitikus lények felbukkanásaival foglalkozó honlapot üzemeltet. Amikor egy idősebb nő felhívja, és beszámol egy törpenövésű, szőrös kis lényről, akit a telke körül látott ólálkodni, Susso azonnal a helyszínre siet, és térfigyelő kamerát szerel fel. Nemsokára a nő unokája is eltűnik, az egyetlen nyom pedig a kamera homályos képe a furcsa lényről... Spjut trolljai elemi erővel sűrítik magukba a meg- és felfoghatatlant: azt, amitől rettegünk, de meg akarjuk ismerni, sőt üldözzük. A Stallo különleges thriller, mely a műfajra jellemző feszültséget a természetfeletti misztikumával erősíti, egyúttal olyan szuggesztív valóságosságot kölcsönözve így a trolloknak, mellyel ritkán találkozik az olvasó. Stefan Spjut (1973-) debütálása előtt az egyik vezető svéd napilap irodalomkritikusaként, illetve kulturális szerkesztőként dolgozott. 2008-ban jelent meg első regénye, a Fiskarens garn (Halászok meséje). Stockholmban él két gyermekével, és feketeöves taekwondós. Ez az első kötete magyarul.