Tuti dilik recenzia

„Második kötetem – alig merem leírni – másról szól, mint az Úti dilik, mégis olyan, mintha folytatása lenne az elsőnek. Vagy ikerpárja. Az egyik arról szól, hogyan láttam a világot, a másik pedig arról, hogyan vándoroltam végig a pályámon. Hogyan éltem meg újságíróként az elmúlt század második felét. Ötven év az fél évszázad, elborzasztóan sok, ha kimondom. Ha pedig visszagondolok rá, mégis úgy tűnik, mintha most lett volna, hogy zakatoltam Celldömölkön, és megírtam első zsengémet Rákosi pajtásról. Miközben fogalmam sem volt arról, mi fán terem az újságírás. Hogyan lettem mégis újságíró? Ezt írtam meg a könyvemben. Nem szabályos pályatörténet, hanem szertelen, bolondos útirajz arról, hogy merre jártam, kikkel találkoztam, miről írtam és hogyan az elmúlt évtizedekben.”